Mit eszünk majd a Holdon? Talán ez lesz a megoldás
Az űrkutatás egyik legnagyobb kérdése manapság már nem az, hogy eljutunk-e a Holdra, hanem az, hogy hogyan tudunk ott hosszabb ideig élhető körülményeket teremteni. A NASA és a University of Texas friss tudományos kísérlete meglepő eredményt hozott, a kutatók sikeresen csicseriborsót termesztettek holdtalajt utánzó közegben.
Ez az eredmény új lendületet adhat az úgynevezett űrmezőgazdaságnak, amely kulcsszerepet játszhat a jövő hosszú távú űrmisszióinak fenntarthatóságában. Ha a növénytermesztés működik a Holdon, az jelentősen csökkentheti az űrhajósok élelmiszer-ellátásának költségeit és kockázatait.
Miért nehéz növényeket termeszteni a Holdon?
A Hold felszínét borító talaj, az úgynevezett lunar regolith nagyon különbözik a földi talajtól. Szinte teljesen hiányoznak belőle azok a szerves anyagok és mikroorganizmusok, amelyek a növények fejlődéséhez szükségesek.
A holdpor ráadásul különösen száraz, rosszul tartja meg a vizet, és jelentős mennyiségben tartalmaz olyan fémeket is, amelyek a növények számára mérgezőek lehetnek.
Hogyan sikerült mégis csicseriborsót termeszteni?
A tudósok kísérletek során holdtalajt utánzó mesterséges talajt használtak, amelynek összetétele az Apollo-küldetések során gyűjtött minták alapján készült.A kutatás egyik kulcsa az volt, hogy a holdtalajt utánzó anyagot biológiai módszerekkel javították.
A talajhoz például vermikomposztot adtak, amely tápanyagokban gazdag, és segíti a növények fejlődését. Emellett olyan szimbionta gombákat is alkalmaztak, amelyek kapcsolatba lépnek a növények gyökereivel. Ezek a gombák segítik a tápanyagok felszívódását, és csökkenthetik a talajban található káros fémek hatását.
Az így létrehozott talajkeverék 75 százaléknyi holdtalajt utánzó anyagot tartalmazott, mégis lehetővé tette, hogy a csicseriborsó növekedjen, virágozzon, majd termést hozzon.
Miért pont csicseriborsó?
A csicseriborsó nem véletlen választás volt. Ez a növény rendkívül tápláló, magas fehérjetartalommal rendelkezik, és fontos része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek. Egy jövőbeli holdbázison az ilyen növények különösen értékesek lehetnek, hiszen kevés erőforrásból is jelentős mennyiségű tápanyagot biztosítanak.
Bár a kísérlet sikeres volt, egy fontos kérdés egyelőre még megválaszolatlan maradt – mennyi fémes szennyeződést vesznek fel a talajból a holdtalaj-utánzatban termesztett növények? Ha túl sok ilyen anyag kerül a növényekbe, akkor az élelmiszerként való felhasználás problémás lehet. A kérdés megnyugtató megválaszolásához további kutatások szükségesek még.
a cikk a reuters.com bejegyzése alapján készült
fotó forrása: pexels.com